„Frázis vagy fegyver?

Alapjogi érvelés és bírói reflexek a közigazgatási perben”

Az előadás célja, hogy a közigazgatási perekben eljáró jogi képviselők számára gyakorlati, a bírói asztal túloldaláról származó segítséget nyújtson az alapjogi argumentáció hatékony alkalmazásához. Ennek érdekében a résztvevők megismerhetik a leggyakoribb hibákat, amelyek a keresetlevélben megjelenhetnek, valamint a bírói reflexeket és az Alkotmánybíróság legfrissebb vonatkozó esetjogait.

1. Alapvető összefüggések az eljárási alapjogok vonatkozásában

A cél a kontextus megteremtése, az alapjogok ugyanis nem a jogszabályhelyek helyettesítői, hanem azok keretrendszere, azaz meg kell érteni, hogyan ne legyen „frázis” az alapjogi hivatkozás. A közigazgatási eljárásban releváns alapjogok példákon keresztül történő bemutatását követően kitérek arra, miért fontos a magánfél és a hatóság közötti egyensúly megteremtése miatt az alapjogok szerepe a közigazgatási perben, hogyan épül fel egy jó alapjogi érveléssel rendelkező keresetlevél.

2. A hatékony bírói jogvédelem

Részletesen bemutatom, hogy miért a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog (fair trial) a közigazgatási bíráskodás zsinórmértéke. Ennek keretében rámutatok arra, miért nem elég az, ha egy jogi képviselő csak általánosságban hivatkozik a tisztességes eljárás megsértésére, de nem jelöli meg a konkrét jogszabálysértést. Beszélek a hatékony bírói jogvédelemről, melynek első lépcsője az azonnali jogvédelem biztosítása, bemutatom, milyen egy rossz kérelem és azt is, mit vár el a bíró az azonnali jogvédelmi kérelem indokolásától. Az előadás további szakaszában összevetem a keresethez kötöttség elvét és azt, hogy vajon meddig mehet el a bíró, ha látja az alapjogsértést, de az ügyvéd rosszul vagy hiányosan fogalmazta meg a keresetet, azon a per során túl is terjeszkedik. Át kell tekinteni annak a következményét, ha a hatósági eljárásban az ügyfél határidőt mulasztott, tényeket és bizonyítékokat nem vagy csak késve adott át a hatóságnak, vajon orvosolható-e ez a mulasztás a perben. Külön foglalkozom az indokolási kötelezettséggel, mi a különbség indokolás és indokolás között. Végül kitérek arra is, hogy miért fontos, hogy a bíróságnak bizonyos kivételtől eltekintve van megváltoztatási joga és vajon megváltoztathatja-e a hatóság döntését akkor, ha azt a jogszabály kizárja, kérdésként merül fel ez utóbbi esetben az is, hogy a bíróság hivatalból változtatja meg a hatóság határozatát vagy a jogi képviselő hatékony alapjogi érvelése miatt.

3. Az Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bíróságának hatása

Az Alkotmánybíróság releváns eljárásainak rövid bemutatását követően arra a kérdésre keressük a választ, hogy mit jelent az, hogy a rendes bírónak “alkotmánykonform módon” kell értelmeznie a jogszabályokat, mi alapján dönti el a bíró, hogy normakontroll vagy előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményez, milyen szerepe van egy-egy alkotmánybírósági döntésnek, illetve igényli-e egyáltalán a bíró a jogi képviselő közreműködését az alapjogi érvelés felépítésében, szükséges-e már a perben egy későbbi alkotmányjogi panaszeljárás alapjait lefektetni. Az előadás utolsó szakaszában az Európai Unió Bíróságának jelentőségéről lesz szó, választ keresünk arra is, hogy kell-e hivatkozni és ha igen, hogyan hivatkozzon a jogi képviselő valamely uniós jogra vagy esetjogokra úgy, hogy a bíró ne “idegen testként” tekintsen rá a hazai perben.