A mesterséges intelligencia néhány év alatt az ügyvédi praxis mindennapi realitásává vált: nem csupán technológiai trend, hanem versenyelőnyt, hatékonyságot és – nem megfelelő használat esetén – komoly fegyelmi, jogi és reputációs kockázatot jelentő eszköz. A kétórás előadás célja, hogy rendszerezett, gyakorlatorientált és jogászi szemléletű áttekintést adjon arról, mit értünk mesterséges intelligencia alatt, hogyan működnek a nagy nyelvi modellek (LLM-ek), mire alkalmasak és mire kifejezetten nem, valamint mely konkrét rendszerek – mint pl. ChatGPT, Claude, Gemini, stb. – milyen funkcionális és árazási sajátosságokkal rendelkeznek. Az előadás kitér az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsának a generatív MI ügyvédek általi használatával kapcsolatos útmutatójára, illetve olyan kérdésekkel foglalkozik, mint, hogy a mesterséges intelligencia használata milyen kockázatokat jelent önmagában az MI-szabályozás, az adatvédelem, az ügyvédi titok és más kérdések vonatkozásában. Nemzetközi és hazai elrettentő példákon keresztül bemutatásra kerülnek a „hallucinált” hivatkozások és a kontrollálatlan beadványkészítés miatti jogkövetkezmények, valamint felvillantjuk az egyéb gyakran előforduló rossz gyakorlatokat, pl. az ügyféladatok nem megfelelő kezelését. A résztvevők a végére képesek lesznek kockázatalapú szemlélettel mérlegelni, mikor és hogyan integrálható felelősen az MI az ügyvédi munkafolyamatokba, elősegítve a jó gyakorlatok kialakítását.

A képzés részét képezi egy gyakorlati elem is, amelynek keretei között nagy nyelvi modellek segítségével igyekszünk megoldani különböző, az ügyvédi praxisban előforduló jogi problémákat. A kurzus végével a résztvevők képesek lesznek mérlegelni, hogy melyik modell működik a legjobban számukra. Milyen feladatra alkalmas, és mire nem alkalmas a jelenlegi technológia. A képzés végén azt is láthatják a résztvevők, hogy mi a különbség a specifikus jogi és hagyományos nagy nyelvi modellek között.